Mindig becsöppen egy munka aminek nem lehet ellenállni, most a helyszín a Budai Vár, ahova minden nap kisétálhatnánk, de ez más, most feladat van, fontos küldetés, csapatépítés egy multinak, angolul verjük ki a törököket korhű jelmezben, jobb helyszínt nem is találva mint 1699 január 26-ához a legalkalmasabb terepet Budapest fenséges palotáját és az azt körülvevő városrészt. Hideg téli este van, 300 és valahány évvel ezelőtt, sok a kutyás errefelé, de szigorúan pórázon, este lehet szabadon a jószág, jön is, megszimatol, majd farkcsóválva, barátságosan otthagy. Ez azt jelenti, hogy jól beleilleszkedtem a környezetbe. Cefetül hideg van, de a kilátás kárpótol mindenért. A Magdolna torony elénekli dallamát, a napsugarak kibújnak a felhők mögül és a kor technikai szelleme megpróbálja megörökíteni a lehetetlent. 

Sose tudom eldönteni hol laknék szívesebben Budán vagy Pesten, mindkét résznek megvan a maga szépsége, és bája, főleg a Margit hídról belátni a Parlament - Budai Vár - Mátyás templom háromszög éjszakai kivilágítását és olyan gyönyörű így, hogy szívem szerint bérelnék egy hajót a Dunán és esténként elringatóznék a víz közepén. Valahol Ázsia és Európa között van egy pont, egy békés sziget, ahol csicseregnek a madarak, ahol érezni a szél erejét, és nem csak a paprika csíp.