A keresztapa

Minden, ami a következő jegyzeteim alapját szolgálja, csupán személyes tapasztalat. Nem végeztem kutatómunkát, nem olvastam tanulmányokat, emlékezetből jegyzetekből és beszélgetésekből, élményekből keletkezett írás. Nem vagyok újságíró, sem semmilyen szakember. Jó érzésű dolgokat keresek, amik megérintenek és magukkal ragadnak. Vállalom ha sírok, és boldogan nevetek. Célom hogy megfogjam a kezed és egy kis időre láss bele a szívembe. Minden másra ott a Wikipédia! És a helyi idegenvezetők!

 

 

 
Amikor Coppola kitalálta hogy leforgatja a világ legmegosztóbb könyvének történetét, a Mario Puzo regényéből készült filmet A Keresztapát, akkor filmes múltamból kiindulva tudom és érzem, hogy az igazit akarta, az eredetit, a megörökítő valóságot, azt a nyers és egyben érzéki mentalitást és környezetet ami több száz évre eredeztethető vissza és olyan erősen issza bele magát a szicíliaiak sejtjeibe, mint a tintafolt színe a fehér ingbe. Természetesen Coppola Corleonében mindent elkövetett hogy az eredeti helyszínen forgathasson, de akkoriban még Toto Riina-ék uralták a területet és  Pomenzano épp hogy csak kezdte átvenni a hatalmat és nem volt helye holmi amerikai filmesnek ott a hetvenes évek elején, nem létezett az a pénz amivel a Paramount Pictures behízeleghette volna magát a helyi erők tiszteletreméltó házába, a Capo azt mondta hogy nem, és kész.
Aztán milyen jól járt Savoca, a hegyormon tornyosuló kisfalu, ahol a mai napig megható törődéssel őrzik a forgatás relikviáit, és úgy ülök le a Vitelli bár árnyas, lugasos kerthelyiségébe, mintha bármelyik pillanatban megjelenne Al Pacino, aki körbenéz pimasz, fennhéjázó, szemlesütős bájával, biccent, és elfoglalja helyét az asztal szélén, csak úgy kívülről szemlélve a történéseket, mint aki nem is ide tartozik. Itt ül mellettünk, érzem azt az áhitatot ami a családból megmaradt, a büszkeséget és a tiszteletet és az önkényes elrendeltetést. Itt nem kérdezik meg mit szeretnénk, hanem felajánlják hogy kóstoljuk meg a granitét citromosan és a canollit pisztáciásan. Persze a végén fizetni kell érte, de a gesztus elutasíthatatlan.
Kedves utikalauzom Rosario, szerintem a hetvenes évekből maradt itt, amint megfogja imitált fapuskáját, fehér ingben, élre vasalt nadrágban, mosollyal az arcán és önigazoló, megfelelni vágyó nézéssel a szemében, ténylegesen visszaröpít az időbe....

Az eredeti székek még a hetvenes évekből, a háttérből figyelik hogy mi zajlik a kerthelyiségben. Én is hátra-hátra pillantok, résen vagyok, de csak érzem a történelmet. Az a fajta összetartás és tisztelet amik megszegése fájó és szélsőséges helyzeteket hozott, kiváltotta a büszkeség és a vállalás. Elgondolkodom, hogy akik most élik meg és éltetik a történelemnek ezt a fura, fekete, egyedi időszakát, vajon hogyan jutottak el egy olyan megbékéléshez, egy vállalt megadáshoz, ahol színt kell vallani a történelem sötét időszakával. De az ittenieknek lehet nem volt sötét, hisz életük része volt, a mindennapok megszokása, a zsigerek folytonos reagálása, az ösztönök játéka....





A hölgy, aki pár éve még felszolgált a bárban, pár éve elment. Pedig ő volt az egyik fontos pont, aki miatt el akartam látogatni ide. Maria asszony már a forgatásnál is itt dolgozott, és aki szerencsés volt, még ő szolgálhatta ki.... Ez a pár sor neki állít emléket, a hely szelleme pedig a kornak. Szeretem a süteményes pult piramisokba tornyosuló különböző ízesítésű kalácsait, édességeit, sósságait, mindig nagyanyám jut róluk eszembe, aki Eszti nénivel egy cukrászatot üzemeltetett megrendelésekre, esküvőre, keresztelőre, évfordulókra.... Hétvégente a spájzban tornyosultak a megmaradt vagy többletet termelt finomságok.... Ezért van hogy a házi készítésű sütemények és a házias kiszolgálás mindig megmelengeti a szívemet.... Az édes illat pedig olyan emlékeket idéz meg, ami mamát juttatja eszembe. Folyton sütemény szaga volt.... A nagymamák süteményszaga....

Forza d'Agró

És most hogy tudom, hogy üzletben nincs barátság, csupán megegyezés ami kőbe vésett, ha a szükség döntést hoz, az üzlet felülírja a barátságot. Ahogyan a házasság is egy gazdasági szerződés kellene hogy legyen, amihez a felek tartják magukat, még akkor is ha felül akarja írni bármilyen külső tényező. Ehhez tartotta  magát a Cosa Nostra, és ezért ilyen határozott a szicíliai, mert kimondott szava csak és kizárólag akkor kérdőjelezhető meg, ha azt magasabb hatalom vagy egyéb érdek keresztezi. A magasabb érdek pedig a Keresztapa. Hogy Istennél is magasabb-e és Isten ebben a kérdésben vajon csak egy lelkiismereti gyóntatószék-e, vélhetőleg igen. A forgatás nyüzsije, az itt eltöltött hosszú, több hónap és a stáb mindennapjai jobban érdekelnek, mert a pici kis jelenetek amiket a környéken felvettek, alkalmanként akár fél éves itt maradást is követeltek..... És ha most kínai lennék, minden egyes kődarabnál lefényképezkednék és minden egyes tégladarabot megörökítenék. Mert itt járt Coppola, innen nézte Gordon Willis a lencsét és itt kisérte végig a szereplőket az asszisztens a szettbe... Micsoda mágia, érzem az erőket amik hallhatatlanná tették a filmet.



Még ha mondjuk, és tételezzük fel, hogy a következő településnek nincs köze se a maffiához, se Coppolához, se senkihez aki rövidebb-hosszabb időre az élet ura itt, akkor is kell lennie valami felsőbb erőnek ami összetartja a szikla tetejére épült falut, mert omlik a széle, azt is látom hogy ettől izgalmas, és az ember már csak ilyen, mindig a veszély és a kaland.... Rosario elmeséli hogy a hetvenes években sokan elmentek a környékről külföldre (nyugatra.... :) ) nemrégiben pedig hazajöttek, hazahozták megtakarításaikat, mert ők még az a generáció akik haza jönnek meghalni. Ezekben a pici házakban élnek, gondozott, zsebkendőnyi kert, gyönyörű kilátás és magasztos gondolatok. A mostani fiatalok is elmennek, azzal a különbséggel, hogy ők már nem akarnak visszajönni. Nem is értem.... ide? Csodálkozom, mert ingerszegény környezetem és kreatív kibontakozásom folyamatosan háborúzik az ilyen helyekért, aztán elgondolkodom, hogy most olyan világ van, amikor mindenki elmegy valahova és nem akar hazamenni. Szófogadatlan kölykök vagyunk, pedig tudnunk kéne, hogy azért születtünk oda ahova, mert ott van dolgunk.


A nap végét egy kedves kis eldugott étteremben zárom, útközben befordulunk hajtűkanyarral egy nagyon hangulatos, 9 szobás rezidenciára, ami szintén a Keresztapa film forgatásának ideje alatt tett hozzá a film értékéhez. Nem tudom melyik részt forgatták itt, vagy csak Coppola lakott itt, lehet a felvett részeket kivágták, de ez nem vesz el a hely értékéből. A hely kicsit luxus, de az ételek és a kiszolgálás helyi, kedves és isteni. Pesto-s tészta, legördítve a végén egy jó pár éves grappával. Mielőtt bárki azt hinné hogy alkoholista vagyok, biztosítom magamat, hogy az utazások során elfogyasztott alkoholmennyiség máshogy hat a szervezetre külföldön, mintha otthon innám a feleseket minden étkezés után és előtt.

A bejegyzés trackback címe:

https://novagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr6813608343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Leírás

Mi nők bármilyen korban “kurva jó nők” vagyunk. Mi nők bármilyen korban meg tudjuk tapasztalni az erőszakot, hogy a tapasztalásból összegyúrt kompenzációs csomagot cipeljük magunkkal egész életünkben. Mi nők belefeszülünk a saját életünkbe és ha jön egy vagy két esetleg három faszi, és egyik se üti meg a mércét, önmagunk maradunk. És az önmagunk maradás a “kurva jó nő” jelmez. És a “kurva jó nő” meghatározásban minden benne van, ami egy férfinak kell. A felszín alá sose néz és idővel kiderül hogy mást keres mindenki. A “kurva jó nő” elérhetetlen a férfinak, aki mindent megtesz hogy elérje, megkapja és birtokolja a “kurva jó nőt”. A férfi azt hiszi, ha leigázza a “kurva jó nőt”, akkor a “kurva jó nő” majd úgy táncol ahogyan a férfi fütyül. De a “kurva jó nő” sose szereti a metronom egyhangú kattogását, a ritmus gyorsulását, mert a “kurva jó nő” inkább szereti a szív dobogását. A saját szíve dobogását. És minden “kurva jó” nő sérül az életben ami megbélyegzi, kívülről láthatóvá teszi a valamit, amitől elérhetetlen lesz, vadászható és álomkép mint Anita Egberg.

A blog szerkesztését és üzemeltetését a Publio segíti.

publio

Címkék

adatszabályozás (1) ajándék (1) Al Pacino (1) Amerika (5) Amszterdam repülőtér (1) anna wintour (1) armani (1) asszony (1) attraversiamo (1) Auckland (5) az asszony nem ember (1) a hely szelleme (2) a medve nem játék (2) a sör nem ital (1) bakancslista (1) bali (1) Balogh Béla (1) Bandi (3) barkács (1) Bar Vitelli (1) Baudelaire (1) bazilika (1) bécsi repülőtér (1) bekiwi (10) béla (2) Belflou (1) Bellagio (1) berlin (1) betakarítás (1) bicikli (6) bodeni-tó (1) Bram (1) British Airways (1) buda (1) budai nő (1) budai vár (1) Budapest (22) budapesti nő (16) budapest kedves őrültjei (6) buék (3) buli (4) business class (1) buszos utazás (1) Campania (5) Canal du Midi (6) cápa (2) Carcassonne (3) caserta (2) casino (1) Castelmola (1) Castelnudary (1) cavalli (1) Cirque de Soleil (1) colosseum (2) Coppola (1) crowne plaza (3) család (1) csavargás (17) csavarhúzó (1) Csíkszereda (1) csomag (1) Csontváry Kosztka Tivadar (1) csúcson (2) Dendarai templom (1) disznótoros (1) divat (3) duna (1) Egyiptom (8) éjszaka (1) élmény (67) élményutazás (51) Erdély (10) esztena (2) Etna (3) félrelépés (1) fenntartható turizmus (1) fényképezőgép (2) férfi (1) férfiak (2) Film Tour (1) Firenze (1) földalatti (1) forum romanum (2) fotó (1) Franciaország (6) funivia (2) für emil (1) futások (7) gasztro (9) gdpr (1) GDPR (1) Giardini Naxos (2) Görögország (8) gór nagy mari (1) Grand Canyon (1) grund (1) gucci (1) Gyűrűk ura (1) hála (1) hanuka (2) hátizsákos turizmus (16) Heathrow (1) hegy (3) hegymászás (2) hely szelleme (4) heni süt neked (1) hepp (1) Hobbiton (1) hotel (10) Hotel de la Cité Carcassonne (1) Hotel Mermoz (1) Hotel Paris (2) Hot Water Beach Top 10 Holiday Park (1) idegenlégió (1) impro színház (1) johnny depp (1) jolallnekemavaros (27) (1) kaland (31) kapcsolat (1) Karácsony (2) karib tenger kalózai (1) Kartago tours (3) Keresztapa (2) két negyvenes csaj (10) kígyó (1) királylányok (7) kisváros (3) kisvörös (4) Kleopátra (1) kolbász (1) komboloi (1) komp (1) kraszkó zita (1) kutyák (1) ladys night (2) Languedoc-Roussillon (6) Las Vegas (3) Lazio (4) légió (1) lepkefogó (2) Letojani (1) Lipari szigetek (1) Liszt Ferenc 2B (1) lovi (1) Lufhthansa (1) Luxor (1) Madonna della Rocca (1) maffia (2) magamról (1) maraton (2) marosvásárhely (1) Marsa Alam (1) mary poppins (1) mazel tov (1) medve (8) megcsalás (1) Messina (1) metró (2) Midi Pyrenees (6) Milazzo (1) milf (1) mitfogunkittcsinálni (4) moszkva (1) n (2) nagyváros (25) Nápoly (6) náray tamás (1) naskalat (1) negyes-hatos villamos (2) negyvenesek (9) Nevada (3) newtourzealand (12) new york (4) Nílus (1) (18) nőgyógyász (1) nők (25) nyaralás (2) nyócker (1) Olaszország (18) olasz nő (1) olasz szilveszter (1) optika (1) őrült (1) otthon (2) pakolás (1) Palatinus (1) pálinka (3) panda (1) párizs (1) pesti metró (1) pesti nő (14) pezsgő (1) pillangókat kergető (3) pizza (1) poggyász (2) portugália (1) programok (3) puliszka (1) qatar (3) qatarairways (11) renta (1) repülés (2) repülős utazás (2) Róma (5) romantika (2) rouge (2) ruha (2) Sandra Bullock (1) Savoca (1) sebestyén balázs (1) shopping (1) Simple Red (1) stílusos utazás (48) stoppal a világban (9) Strip (2) St Michel de Lanes (2) szabályok (1) szakember (2) szállás (18) széchenyi (1) szentpétervár (1) szerelem (4) szerelempatak (1) szerető (1) szex (4) Szicília (7) sziget (13) szilveszter (3) színház (3) szűcs gabi (1) Taormina (3) taxi (1) Temptations (1) tenger (12) Thaiföld (1) tizenhetes villamos (1) tizes kulcs (1) történelem (2) Toulouse (1) trafó (1) túra (5) Új-Zéland (13) USA (2) utazás (85) vakáció (32) választás 2018 (4) város (26) vezuv (3) világjáró kalandok (33) villamos (1) VIP Lounge (1) vízesés (1) vonat (1) vörösmarty tér (1) wamp (1) wizzair (1) zoob kati (1) Címkefelhő