Mi adja egy város savát borsát? Mitől város egy város? Mitől döntjük el hogy az a város menő, vagy trendi vagy jó vagy élhető vagy csak egy pont a térképen? Az épületek? Ha megtöltjük élettel, igen. A terek? Önmagában nem. Mitől a világ második legszebb városa Budapest vetekedve Firenzével és miért Budapest az új Párizs?
Mi töltjük meg. A piros kabátom, Kati néni a házunkból, a sárga földalatti útvonala, a Duna áramlása, táncszínházaink világsikere, hajléktalanjaink szaga, a rohanás, a ráérés, a nyócker autentikus világa, Buda sznobizmusa, Pest energikus lüktetése.

Emlékszem amikor beköltöztem szeretett városomba, ellenkező irányba szálltam föl a villamosra, hatalmasnak tűntek a házak és a metrószerelvényben akartam jegyet lyukasztani. Aztán felnőttem és tudom merre van észak, hogyan terül el Budapest a térképen és ismerem minden utcáját, kerületét, lakosát, szokását és szabályait. Sokáig éltem a nyolcadik kerületben, ami szívem csücske volt. A szomszédok vigyáztak az autómra és nagyságos asszonynak szólítottak. A környék úgy be volt kamerázva, hogy a legbiztonságosabbnak volt mondható. A hetedik kerületben imádtam a piacokat, a kiskosaras bevásárlásokat, az ötödik kerületben a Margitsziget közelségét ahol rákaptam a futásra, Zuglóban a Városligetet, Pesterzsébeten a vidéki feelinget, Ferencvárosban az akkori újépítésű lakások festékszagát szerettem, most pedig kozmapolita lévén az egész városban lakom, és az egész várost beszippantom.

Amikor elutazom hosszabb vagy rövidebb időre, mindig az adott hely feelingjét próbálom meghatározni. Budapest bolondos, néha komor de nem tud sokáig haragudni. Puffog, puffog, de ha rámosolyogsz visszamosolyog. Az épületek vannak, léteznek, aztán valamikor az ő idejük is lejár. Néha újak épülnek, sőt egyre gyakrabban, mint az emberek is születnek és meghalnak. Szeretem a régi épületek impozáns patináját, és csodálattal nézem az újonnan épültek frissességét. Az idő majd úgyis mindent megold. Az idő próbája a város, mint a puding próbája az evés. Lakj itt, érezd meg, láss, kóstolj, hallgass és tudni fogod miért ez a világ második legszebb városa! Mert minden ami látszat csak külsőség, az emberek akik betöltik legbelül csodálatosak! Ezzel a csodálattal tudnak igazi finom kávézókat nyitni, pici cukrászdákat, exotikus sörözőket és kézműves boltokat ahova jó betérni. Vagy csak kiülni a rakpartra és nézni a túloldalt. Valamelyik túloldalt. És ábrándozni, hogy egyszer lesz, ahol lesz, ahol az álom valóság lesz.... Mert a hol volt hol nem volt már a múlt ....